MENÜ

Üdvözöllek a Weöres Sándor Általános Iskola diák oldalán!
 

hajrá reálmadrid

 

 

 

 

A Real Madrid Club de Fútbol, rövidítve Real Madrid CF, a sajtóban legtöbbször egyszerűen Real Madrid, egy spanyol labdarúgóklub. A klubot 1902-ben alapították. Jelenleg a La Ligában játszanak. Alapításuk óta az összes szezont az első osztályban töltötték el, egyszer sem estek ki. A Real Madrid a legeredményesebb spanyol csapat 32 bajnoki címével és 17 kupagyőzelmével, emellett 9 alkalommal nyerték meg a Bajnokok Ligáját (BEK-et is beleszámítva), ami szintén rekord.[6][7][8] A csapat kétszer az UEFA-kupát is elhódította, így az összes európai kupagyőzelmek tekintetében is az első helyen áll (9 BL, 2 UEFA-kupa).[9]

Hazai mérkőzéseit a 80 354 néző befogadására alkalmas Santiago Bernabéu stadionban játssza. Eredeti mezszíne tiszta fehér, és 1947 óta otthoni mérkőzéseit mindig fehér szerelésben játssza.

A Real Madrid több spanyol labdarúgócsapattal rivalizál évtizedek óta, ezek például a szintén madridi Atlético vagy az FC Barcelona. Az Atlético elleni mérkőzéseket El Derbi madrileñónak, a Barcelona elleni találkozókat pedig El Clásicónak nevezik Spanyolországban. Ezeket a szokottnál is nagyobb érdeklődés kíséri. Előbbi csapattal osztálykülönbségekre, míg utóbbival politikai ellentétre vezethető vissza a rivalizálás.

A Harvard egyetem 2007-ben végzett kutatása szerint a Real a világ második legnagyobb és legdrágább, valamint a második legnagyobb bevétellel gazdálkodó klubja, költségvetése mintegy 350 millió euró, a klub összértéke pedig közel egymilliárd euró.[10][11] 2000. december 23-án a FIFA a 20. század legjobb csapata címet adományozta a királyi gárdának.[12]

A Real Madrid alapító tagja volt a FIFA-nak és az azóta már megszűnt G-14-nek, amely Európa 14 (2002-től 18) legbefolyásosabb labdarúgóklubját foglalta magában.[13] A Real a G-14 helyébe lépett Európai Klubszövetségben is alapító tag.[14]

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

Searchtool right.svg  Bővebben: A Real Madrid CF története

A labdarúgás Madridba az Institución Libre de Enseñanza egyetem tanárai és diákjai által jutott el, akik közül többen Nagy-Britanniában (Oxford és Cambridge) tanultak, így megismerkedhettek a játék alapjaival. Ők alapították meg 1897-ben az első madridi labdarúgóklubot, a Footbal Club Sky-t. Ez a klub 1900-ban kettévált, a New Foot-Ball de Madrid és a Club Español de Madrid léptek a Footbal Club Sky helyébe. Utóbbi klubból 1902. március 30-án jött létre a Madrid Football Club, a Real Madrid közvetlen elődje.[15] Mindössze három évvel alapítása után a Madrid FC megnyerte első rangosabb serlegét, miután legyőzte az Athletic Bilbaót a spanyol kupa döntőjében. Ezután még háromszor egymás után sikerült a kupát elhódítaniuk. [16] 1920-ban, XIII Alfonz király a Real (királyi) jelzőt adományozta a klubnak, így a hivatalos neve Real Madrid CF lett.[17]

1929-ben, a spanyol labdarúgó-bajnokság első szezonjában a Real Madrid egészen a szezon utolsó mérkőzéséig az első helyen állt, ám mivel az utolsó fordulóban vereséget szenvedett az Athletic Bilbao vendégeként, a bajnoki címet végül az FC Barcelona nyerte, a Real pedig a második helyen végzett, mindössze 1 ponttal a katalán csapat mögött.[18] A Real első bajnoki címét az 1931–32-es szezonban szerezte. A következő szezonban ismét az első helyen végeztek, az Athletic Bilbao után a második duplázó csapat lett az országban.[19]

A klub elnöke 1945-ben a klub stadionjának későbbi névadója, Santiago Bernabéu Yeste lett.[20][21] Elnöksége alatt felújították a Santiago Bernabéu stadiont (ekkor még Estadio Chamartín) és a klub korábbi edzőkomplexumát, a Ciudad Deportivát is. Az 50-es évek elején kialakította a klub mai arculatát, miszerint főleg külföldi világklasszis játékosokra építi csapatát. 1955-ben a LÉquipe újságírója, Gabriel Hanot ötletéből, Sebes Gusztáv segítségével Bernabéu megalapította a BEK-et, amely ma Bajnokok Ligája néven ismert.[22] Az újonnan alakult sorozatban a Real Madrid sokáig egyeduralkodó volt, ugyanis 1956 és 1960 között zsinórban megnyerte az első öt kiírást. Ezek közül az egyik legemlékezetesebb döntő az 1960-as volt, amikor a Hampden Parkban, több mint százezer néző előtt 7–3-ra győzték le az Eintracht Frankfurt együttesét, Puskás 4, Di Stéfano 3 góljával.[21] Amikor a Real ötödször is megnyerte a sorozatot, megkapta az eredeti serleget.[23] A Real hatodik BEK-győzelmét 1966-ban aratta a Partizan Beograd 2–1-es legyőzésével. A csapat ekkor főleg spanyol játékosokra épült, becenevük a Ye-yé volt.[24] Ez a csapat az 1966-os győzelem mellett kétszer (1962, 1964) döntőt is játszhatott.

A 70-es években a Real Madrid összesen 5 bajnoki címet és 3 kupagyőzelmet szerzett. 1971-ben a Real KEK-döntőt játszhatott a Chelsea ellen, amelyet újrajátszás után az angol klub nyert meg 2–1-re.[25] 1978-ban, miközben zajlott a világbajnokság, elhunyt Santiago Bernabéu. A FIFA Bernabéu tiszteletére háromnapos gyászszünetet rendelt el a világbajnokságon.[26] Szintén Bernabéu emlékére, 1979-ben a Real Madrid megalapította a Santiago Bernabéu-trófeát, melyet minden nyáron, a szezon kezdete előtt adnak át.

A fájlhoz képjegyzet tartozik
A Real Madrid 1998-as BL-döntőbeli kezdőcsapata

A 80-as évek elején a Real Madrid egy kisebb hullámvölgyben volt, egészen addig, amíg fel nem nőtt egy főleg saját nevelésű játékosokra épülő generáció.[27] Egy spanyol újságíró, Julio César Iglesias a csapatnak az egyik játékos, Emilio Butragueño beceneve után a Quinta del Buitre (szabad fordításban „keselyűsereg”) nevet adta a csapatnak. A csapat gerincét adó további játékosok: Manolo Sanchís, Martín Vázquez, Míchel és Miguel Pardeza.[28] Ez a csapat, bár Pardeza 1986-ban a Real Zaragozához távozott, egyike lett Spanyolország és Európa legeredményesebb csapatainak. A klub a 80-as évek második felében kétszer nyerte meg az UEFA-kupát (1985-ben a Videoton ellen), ötször a bajnokságot, és háromszor a spanyol szuperkupát is sikerült elhódítania.[28]

A 90-es évek elején a „Quinta del Buitre” feloszlott, mivel Vázquez, Butragueño és Míchel is elhagyta a klubot. 1996-ban az akkori elnök, Lorenzo Sanz Fabio Capellot ültette a Real kispadjára. Capello után a német Jupp Heynckes érkezett a Real Madrid kispadjára. Vele 1998-ban ismét megnyerték a BL-t, ekkor a Juventust győzték le 1–0-ra.[6][29]

A Real játékosai ünneplik a 2008-as szuperkupa-győzelmüket

2000 júliusában Florentino Pérezt választották meg a klub új elnökének.[30] Első jelentősebb intézkedése elnökként Luis Figo megszerzése volt.[31] Az ő elnöksége alatt nagyon sok pénzt költöttek játékosvásárlásra (Zinedine Zidane 75 millió euróért történő megvásárlása egészen 2009-ig rekord volt), és létrejött egy főleg nemzetközi sztárokra (Figo, Zidane, Ronaldo, Raúl, Roberto Carlos, Beckham) épülő csapat, a „Galaktikusok”. Bár egy-egy alkalommal megnyerték a bajnokságot és a Bajnokok Ligáját is, a klub elvárásaihoz képest ez egy viszonylag sikertelen időszak volt, ugyanis a 2003-as bajnoki címtől egészen 2006-ig a gárda egyetlen trófeát sem tudott nyerni.[32]

2006 nyarán a frissen megválasztott elnök, Ramón Calderón Fabio Capellot szerződtette edzőnek, sportigazgatónak pedig a klub korábbi játékosát, Predrag Mijatovićot nevezte ki.[6] 2007-ben a klub négy év után ismét bajnoki címet ünnepelhetett. Capello munkájára az újbóli bajnoki cím ellenére ismét nem számított a klub, helyére a klub korábbi játékosa, a német Bernd Schuster került.[33] A 2007–2008-as szezont, immár Schusterrel, ismét az első helyen fejezték be, így 18 év után sikerült ismét egymás után két bajnoki címet szerezniük. A 2008/2009-es szezonban már korántsem úgy kezdték az idényt a blancók ahogyan azt elvárták volna a drukkereik. Fájó vereségekbe szaladtak bele és egyszerűen nem tudtak talpra állni. Ennek hatására a vezetőség úgy döntött, hogy meneszti a csapat vezetőedzőjét, Bernd Schustert, és helyére a Sevilla korábbi sikertrénerét Juande Ramost nevezi ki. Kinevezése 2008.december. 9-től a szezon végéig tart, az eredmények függvényében azonban hosszabbításra van lehetőség.[34]

2009. május 14-én ismét Florentino Pérez lett a klub elnöke. Terveiben szerepelt egy új „galaktikusok” létrehozása, melyre előzetesen 300 millió eurót szán. Első komolyabb intézkedése a vezetőedzőt illetően történt, Juande Ramos helyett Manuel Pellegrinit szerződtette. Nem sokkal később a Real Madrid megszerezte a már régóta a kívánságlistájukon szereplő Kakát 65 millió euróért.[35][36] Később leigazolta Cristiano Ronaldót [37][38], Raúl Albiolt [39][40] és Karim Benzemát is.[41] Cristiano Ronaldo 94 millió eurós vételárával megdöntötte Zidane korábbi, 75 millió eurós csapatváltását, szintén Pérez állított fel, előző elnöki ciklusa alatt. Egy évvel később, mivel ismét nem sikerült bajnoki címet szerezni, távozott a vezetőedző Manuel Pellegrini, helyére a Chelsea és az Internazionale korábbi mestere, José Mourinho érkezett.[42] Vele együtt hat játékos, di María, Sergio Canales, Pedro León, Sami Khedira, Ricardo Carvalho és a fiatal német-török irányító, Mesut Özil érkezett. Távozott viszont a klub két ikonja, a csapatkapitány Raúl (Schalke) és Guti (Beşiktaş). Mourinho az első évében egy bajnoki második helyezést, valamint egy kupagyőzelmet ért el. 2011 nyarán újabb öt játékossal bővítette keretét. Visszatért madridba a három évig az RCD Espanyolt erősítő Callejón , de megszerezték a Borussia Dortmund fiatal sztárját, Nuri Şahin-t, Raphaël Varane-t, Fábio Coentrãot és a szerződése lejártával szabadon igazolhatóvá vált törököt, Hamit Altintopot.[43][44]

A klub himnusza [szerkesztés]

Egy 2007-es Real Madrid-Real Betis mérkőzés

De las glorias deportivas, que campean por España

va el Madrid con su bandera, limpia y blanca que no empaña.

Club castizo y generoso, todo nervio y corazón,

veteranos y noveles, veteranos y noveles,

miran siempre sus laureles con respeto y emoción.

¡Hala Madrid!, ¡Hala Madrid!

Noble y bélico adalid, caballero del honor.

¡Hala Madrid!, ¡Hala Madrid!

A triunfar en buena lid, defendiendo tu color

¡Hala Madrid!, ¡Hala Madrid!, ¡Hala Madrid!

Enemigo en la contienda, cuando pierde da la mano

sin envidias ni rencores, como bueno y fiel hermano.

Los domingos por la tarde, caminando a Chamartín,

las mocitas madrileñas, las mocitas madrileñas

van alegres y risueñas porque hoy juega su Madrid

¡Hala Madrid!, ¡Hala Madrid!

Noble y bélico adalid, caballero del honor.

¡Hala Madrid!, ¡Hala Madrid!

A triunfar en buena lid, defendiendo tu color

¡Hala Madrid!, ¡Hala Madrid!, ¡Hala Madrid!

A centenáriumi himnusz [szerkesztés]

Hala Madrid!

Hala Madrid!

Campo de estrellas

Donde crecí

Hala Madrid!

Juegas en verso

Que sepa el universo

Cómo juega en Madrid

Sale el Madrid a luchar

Sale el Madrid a ganar

Hala Madrid!

Hala Madrid!

 

A himnuszok meghallgathatók itt: Eredeti, Centenáriumi (MP3 formátum)

Címer [szerkesztés]

A Real Madrid legelső címere a maihoz képest még elég egyszerű volt. A címerben fehér alapon a klub nevének rövidítése (MCF – Madrid Club de Fútbol) szerepelt egyéni elrendezésben. Az első változtatást akkor eszközölték, amikor úgy döntöttek, hogy a kezdőbetűk egy körben szerepeljenek.[45] Bár ez volt a klub címere egészen az 1920-as évek végéig, a sportklubokra vonatkozó akkori rendelkezés szerint a hivatalos mérkőzéseken olyan címert kellett használni, amiben szerepel a város jelképe.

1920-ban a klub megkapta a spanyol királytól a Real (királyi) előtagot, így a klub neve Real Madrid Club de Fútbol-ra változott. Ezután a spanyol korona is belekerült a címerbe.[45][46] A Franco-diktatúra idején, amikor Spanyolországban köztársaság volt, az összes spanyol labdarúgócsapatnak, így a Real Madridnak is el kellett távolítaniuk a nevükből a királyi jelzőt, címerükből pedig a koronát. A Real azonban, mivel a rezsim támogatását élvezte, még a köztársaság ideje alatt újra használhatta a királyi szimbólumokat.[19]

A klub címere a jelenlegi formát 1941-ben nyerte el, a betűk ekkor kaptak arany színezést, végleg visszakerült a címerre a spanyol királyi korona, a betűk hátterébe pedig keresztben egy lila csík került, ami Kasztíliát szimbolizálja. Ezt követően csak kisebb változtatások történtek, 2001-ben például megvastagították az arany motívumokat a címerben, valamint a kör egy vékony, tengerkék szegélyt kapott.[20][45]

A Real Madrid eddigi címerei

  • A klub első címere, 1902 és 1908 között

  • A klub címere 1908 és 1920 között

  • A címer 1920 és 1931 között

  • A klub címere 1931 és 1941 között

  • A klub címere 1941 és 2001 között

  • A klub címere 2001 óta

Mezszínek [szerkesztés]

A Real Madrid alapítása után még teljesen fehér mezben játszott, de még ugyanebben az évben, 1902-ben egy kék csík is rákerült a felsőre keresztben, és a maival ellentétben sötétkék sportszárban játszottak.[7][47][48] A kék csíkkal ellátott mez egy angol csapat, a Corinthian FC mezéről lett mintázva. Szintén 1902-ben, a sötétkék sportszárat feketére cserélték. Az 1940-es évek elején az akkori edző ismét változtatott a csapat mezén, a hátuljára számok kerültek, a mez elején, bal felső sarokban pedig felkerült a klub címere. 1947. november 23-án, egy Atlético Madrid elleni mérkőzésen a Real Madrid lett az első spanyol csapat, akinek játékosai számozott mezben léptek pályára.[49]

A Real Madrid idegenbeli meze teljesen fekete, de lehet még teljesen lila is. A mezeket 1998 óta az Adidas gyártja a csapatnak, a multinacionális céggel jelenleg is tart a szerződés.[50][51] A klub első mezszponzora a Zanussi volt, a logójuk 1982-től 1985-ig szerepelt a csapat mezén. Ezután 1992-ig a Parmalat volt a csapat főszponzora. Ezt követően, 2001-ig a Teka logója szerepelt a klub mezén.[52][53] A Teka logójának helyére egy szezon erejéig a klub hivatalos weboldalának címe, a realmadrid.com került, reklámozandó az oldalt. Ezután 2006-ig a Siemens volt a Real Madrid legfőbb támogatója. A Real következő mezszponzora egy szezonra a BenQ elektronikai cég volt.[54] A legfőbb szponzor jelenleg a bwin.com.[55][56]

Gyártók, mezszponzorok [szerkesztés]

A Real Madrid meze 1982-ben
IdőszakGyártóMezszponzor [52][53]
1980–1982 Adidas nem volt
1982–1985 Zanussi
1985–1986 Parmalat
1986–1989 Hummel
1989–1990 Reny Picot
1990–1992 Otaysa
1992–1994 Teka
1994–1998 Kelme
1998–2001 Adidas
2001–2002 Realmadrid.com
2002–2005 Siemens Mobile
2005–2006 Siemens
2006–2007 BenQ Siemens
2007–2012 bwin.com

Stadion [szerkesztés]

Searchtool right.svg  Bővebben: Santiago Bernabéu stadion és Alfredo di Stéfano stadion és Estadio Chamartín

A klub alapítása után sokáig kisebb pályákon játszott, első nagyobb stadionjuk az 1912-ben átadott Campo de O’Donnell volt. Ez 11 évig maradt a Real hazai pályája. A korábbi egyszerű labdarúgópálya az utolsó években, amikor a Madrid ott játszott, már körülbelül hatezer néző befogadására is alkalmas volt.[57] Ezt követően egy nyolcezer néző befogadására alkalmas stadionban, a Campo de Ciudad Lineal-ban játszottak. Ennek a stadionnak a nyitómeccsén négyezer (egyes feltételezések szerint nyolcezer) néző vett részt.[57] Következő stadionjuk az Estadio Chamartín volt, amelyben már 22 500 néző foglalhatott helyet. A munkálatok 500 ezer pesetába kerültek, amit a korábbi játékos, Carlos López-Quesada, valamint az elnök, Pedro Parages és az igazgatósági tagok, José de la Pena, valamint Bernardo Menéndez finanszíroztak.[57] A stadionnak nem volt hivatalos neve, de az emberek elsősorban Chamartínként említették, és később is így szerepelt mindenhol.[57] Az első mérkőzést ebben a stadionban 1923. május 17-én vívták, a barátságos meccsen a Newcastle volt az ellenfél. A Real itt ünnepelhette első bajnoki címét.[18] Az 1943-ban megválasztott elnök, Santiago Bernabéu Yeste egy idő után úgy gondolta, ez már nem elég nagy a klub ambícióihoz, és új stadiont építtetett. A ma a Bernabéu nevét viselő stadion [21][58] 1947. december 14-én készült el.[20][59]

A Bernabéu stadion befogadóképessége sokszor változott, 1953-ban például akár 120 ezren is elfértek a stadionban.[60][61] Ezután a stadiont a biztonsági okok miatt átépítették, és fokozatosan egyre kevesebb néző befogadására volt alkalmas. Az UEFA előírása, miszerint a BL-meccseket nem rendezhetik olyan stadionban, ahol állóhelyek is vannak, a stadiont 1999-ben ismét átalakították.[60] Jelenlegi formáját 2003-ban nyerte el, az akkori, közel 5000 férőhelyes bővítés után a stadionban jelenleg 80 354 fő foglalhat helyet.[62]

A Bernabéu stadion több nagy torna döntőjének adott otthont, itt rendezték az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság és az 1982-es labdarúgó-világbajnokság, valamint az 1957-es, az 1969-es és az 1980-as BEK-döntőt is. A Bajnokok Ligája döntőjét 2010-ben ismét itt rendezték.

Az Alfredo di Stéfano stadionban jelenleg a Real Madrid tartalékcsapata, a Castilla játssza mérkőzéseit. A stadiont 2006. május 9-ére teljesen felújították. A nyitómérkőzésen, az 1956-os BEK-döntő „visszavágóján”, a Stade de Reims ellen a Real Madrid 6–1 nyert, Antonio Cassano és Roberto Soldado 2-2, valamint Sergio Ramos és José Manuel Jurado 1-1 góljával. A stadion befogadóképessége jelenleg ötezer fő, nevét a Real korábbi játékosáról, Alfredo Di Stéfanoról kapta.[63]

Statisztikák és rekordok [szerkesztés]

Searchtool right.svg  Bővebben: A Real Madrid CF statisztikái
A fájlhoz képjegyzet tartozik
A klub korábbi játékosai közül Raúl szerezte a legtöbb gólt, valamint a legtöbb mérkőzésen lépett pályára

A Real Madrid játékosai közül a legtöbb mérkőzésen Raúl lépett pályára, összesen 741 mérkőzést játszott le a királyi Gárdában 1994 és 2010 között. második helyen Santillana áll 643 lejátszott mérkőzéssel. A kapusok között a jelenleg is aktív Iker Casillas a csúcstartó 518 fellépéssel. A klub legtöbbszörös válogatott játékosa a portugál Luís Figo, aki 127 alkalommal szerepelt a portugál válogatottban (ebből 47-szer a Real Madrid játékosaként).[64]

A Real Madrid legeredményesebb gólszerzője a klub korábbi csapatkapitánya, Raúl, aki 1994-től 2010-ig eddig 323 alkalommal talált be az ellenfelek kapujába.[65] Második helyen, 307 találattal a klub tiszteletbeli elnöke, Alfredo Di Stéfano áll.[66] A BL-ben is Raúl vezeti az összetett góllövőlistát, 64 találattal. A korábbi rekorder Di Stéfano volt 49 góllal. A spanyol játékos a bajnokságban 228 gólt szerzett, ezzel ebben az összevetésben is az első helyen áll.[67]

A Real Madrid legmagasabb hivatalos nézőszáma 83 329, egy 2006-os kupamérkőzésen voltak ennyien a lelátókon. A stadion jelenleg 80 354 néző befogadására alkalmas.[68] A 2007–2008-as szezonban az átlagnézőszám 76 234 volt, a legmagasabb az európai labdarúgó-bajnokságokban.[69] A klub több rekordot tart Spanyolországon belül is, többek között ők nyerték a legtöbb bajnoki címet (31), és a legtöbb egymás után megszerzett bajnoki cím (1960 és 1965, valamint 1985 és 1990 között sorozatban öt megszerzett bajnoki cím).[70] 121 győztesen megvívott otthoni mérkőzése (1957. február 17. és 1965. március 7. között) szintén rekord, nemcsak Spanyolországban, hanem az egész világon is.[71]

A klub nyerte meg legtöbbször, összesen kilenc alkalommal a BEK-et (később Bajnokok Ligája). A legtöbb elődöntős mérkőzésen (21) is a Real szerepelt.[72] A BL összesített góllövőlistáját 64 találattal a klub volt csapatkapitánya, Raúl vezeti. A második helyen szintén a klub volt játékosa, Ruud van Nistelrooy áll, 60 találattal. A Real Madrid legdrágább vétele Cristiano Ronaldo volt,akit 2009 nyarán igazoltak 94 millió euróért a Manchester Unitedtől.A klub történetének második legdrágább átigazolása Zinédine Zidane 75 millió euróért,a harmadik helyen Kaká áll 74 millióért.[7][73] A klub legdrágábban eladott játékosa Robinho volt, akiért a Manchester City 2008-ban 42 millió eurót fizetett.[74]

Élvonalbeli bajnoki szereplések [szerkesztés]

A Real Madrid a 2011-12-es szezont is beleértve a 81. alkalommal, megszakítás nélkül vesz részt a spanyol labdarúgó-bajnokság küzdelmeiben. Ebből 32 alkalommal szerezte meg a bajnoki címet, amivel a bajnokság csúcstartója. Ezzel jelentősen megelőzi a bajnokság második legeredményesebb csapatát az FC Barcelona együttesét, mely 19 bajnokságot nyert meg. A klub legszebb és legeredményesebb periódusa az 1956-tól 1969-ig terjedő időszakra esik, ekkor 10 bajnoki címet és 3 ezüstérmet szerzett a csapat.[75]

IdényHelyezésIdényHelyezésIdényHelyezésIdényHelyezés
1929 2. hely 1929–30 5. hely 1930–31 6. hely 1931–32 1. hely
1932–33 1. hely 1933–34 2. hely 1934–35 2. hely 1935–36 2. hely
1939–40* 4. hely 1940–41 6. hely 1941–42 2. hely 1942–43 10. hely
1943–44 7. hely 1944–45 2. hely 1945–46 4. hely 1946–47 7. hely
1947–48 11. hely 1948–49 3. hely 1949–50 4. hely 1950–51 9. hely
1951–52 3. hely 1952–53 3. hely 1953–54 1. hely 1954–55 1. hely
1955–56 3. hely 1956–57 1. hely 1957–58 1. hely 1958–59 2. hely
1959–60 2. hely 1960–61 1. hely 1961–62 1. hely 1962–63 1. hely
1963–64 1. hely 1964–65 1. hely 1965–66 2. hely 1966–67 1. hely
1967–68 1. hely 1968–69 1. hely 1969–70 6. hely 1970–71 4. hely
1971–72 1. hely 1972–73 4. hely 1973–74 8. hely 1974–75 1. hely
1975–76 1. hely 1976–77 9. hely 1977–78 1. hely 1978–79 1. hely
1979–80 1. hely 1980–81 2. hely 1981–82 3. hely 1982–83 2. hely
1983–84 2. hely 1984–85 5. hely 1985–86 1. hely 1986–87 1. hely
1987–88 1. hely 1988–89 1. hely 1989–90 1. hely 1990–91 3. hely
1991–92 2. hely 1992–93 2. hely 1993–94 4. hely 1994–95 1. hely
1995–96 6. hely 1996–97 1. hely 1997–98 4. hely 1998–99 2. hely
1999–2000 5. hely 2000–01 1. hely 2001–02 3. hely 2002–03 1. hely
2003–04 4. hely 2004–05 2. hely 2005–06 2. hely 2006–07 1. hely
2007–08 1. hely 2008–09 2. hely 2009–10 2. hely 2010–11 2. hely
2011–12 1. hely 2012–13   2013–14   2014–15  

*A spanyol polgárháború miatt a bajnokság szünetelt a következő szezonokban: 1936–37, 1937–38 és 1938–39

Nemzetközi szereplés [szerkesztés]

A Real Madrid eddig 9 alkalommal nyerte meg a BEK-et (később Bajnokok Ligája), ami rekord. A klub játékosai közül a legtöbb gólt a jelenleg is aktív Raúl szerezte, jelenleg 64 gólnál tart. A második helyen szintén egy ex-Real-játékos (aki jelenleg a német Hamburg játékosa), a holland Ruud van Nistelrooy áll.

BEK/Bajnokok Ligája
IdényHelyezésIdényHelyezésIdényHelyezésIdényHelyezés
1955–56 1. hely 1956–57 1. hely 1957–58 1. hely 1958–59 1. hely
1959–60 1. hely 1960–61 Nyolcaddöntő 1961–62 2. hely 1962–63 Selejtező
1963–64 2. hely 1964–65 Negyeddöntő 1965–66 1. hely 1966–67 Negyeddöntő
1967–68 Elődöntő 1968–69 Nyolcaddöntő 1969–70 Nyolcaddöntő 1970–71 Nem indult
1971–72 Nem indult 1972–73 Elődöntő 1973–74 Nem indult 1974–75 Nem indult
1975–76 Elődöntő 1976–77 Nyolcaddöntő 1977–78 Nem indult 1978–79 Nyolcaddöntő
1979–80 Elődöntő 1980–81 2. hely 1981–82 Nem indult 1982–83 Nem indult
1983–84 Nem indult 1984–85 Nem indult 1985–86 Nem indult 1986–87 Elődöntő
1987–88 Elődöntő 1988–89 Elődöntő 1989–90 Nyolcaddöntő 1990–91 Negyeddöntő
1991–92 Nem indult 1992–93 Nem indult 1993–94 Nem indult 1994–95 Nem indult
1995–96 Negyeddöntő 1996–97 Nem indult 1997–98 1. hely 1998–99 Negyeddöntő
1999–2000 1. hely 2000–01 Elődöntő 2001–02 1. hely 2002–03 Elődöntő
2003–04 Negyeddöntő 2004–05 Nyolcaddöntő 2005–06 Nyolcaddöntő 2006–07 Nyolcaddöntő
2007–08 Nyolcaddöntő 2008–09 Nyolcaddöntő 2009–10 Nyolcaddöntő 2010–11 Elődöntő
2011–12 Elődöntő 2012–13 TBA 2013–14 TBA 2014–15 TBA

A Real Madrid CF összes nemzetközi kupamérkőzése [szerkesztés]

Szurkolók, rivalizálások [szerkesztés]

Searchtool right.svg  Bővebben: El Clásico és El Derbi madrileño

A hazai mérkőzéseken az ülőhelyek nagy része a bérletesek részére van fenntartva, akiknek létszáma évek óta 60 000 felett van.[1] Ahhoz, hogy valaki bérlethez juthasson, klubtagnak (socio) kell lennie. Világszerte több mint 1800 hivatalos, a klub által is elismert rajongói klub (peña) van.

A klubnak szerte a világon több milliós rajongótábora van, akik több klubbal is rivalizálnak. Ezek közül a legismertebb az Barcelonával való rivalizálás.[76] A szurkolók egy csoportja, az Ultras Sur ismert szélsőjobboldali nézeteiről. Ez a szurkolói csoport jó viszonyt ápol az SS Lazio Irriducibili nevű csoportjával. Az Ultras Surt játékosokkal történt incidensek után többször vizsgálta már az UEFA.[77][78]

El Clásico [szerkesztés]

A Real Madrid egyik legnagyobb riválisa az FC Barcelona. A két klub rivalizálásának politikai okai is vannak, az ellentét legjobban a Franco-érában jelentkezett. Mivel a Real Madrid a Franco-rezsim támogatását élvezte, Katalónia pedig önállóságot követelt magának, a klub egyfajta fellegvár lett a politikai harcokban.[79][80] Azokat a játékosokat, akik az egyik klubtól igazoltak a másikhoz, különösen nem szerették az ellenfél szurkolói. A leghírhedtebb eset Luís Figóval történt, aki 2000-ben igazolt a katalán klubtól a Real Madridhoz: egy 2002. évi egymás elleni mérkőzésen, mikor Figo szögletet készült elvégezni, a katalán klub szimpatizánsai többek között egy malacfejet dobtak a játékos irányába. A Barcelona az eset után 4000 eurós büntetést kapott.[81][82] Korábban Alfredo Di Stéfano volt a Barcelona szurkolói által legjobban utált játékos, mivel a Real Madrid és a Barcelona egyaránt megpróbálta leigazolni a játékost. Di Stéfano végül a Real játékosa lett, és később a csapat egyik húzóemberévé vált.[83] Mivel a Real és a Barcelona a két legeredményesebb csapat Spanyolországban, és szinte mindig esélyesek a bajnoki címre, az ellentét időről időre kiújul. Amikor 2009 nyarán a Barcelona bemutatta Zlatan Ibrahimovicot a Nou Campban, a katalán szurkolók megvertek egy jelenlévő Real-szurkolót, majd fölgyújtották a mezét.

El derbi madrileño [szerkesztés]

Egy 2006-os Real Madrid-Atlético Madrid meccs

A Real Madrid legközelebbi „szomszédja” a szintén madridi Atlético, és szintén a Real egyik legnagyobb riválisa. Bár a klubot baszk diákok alapították 1903-ban, a klubhoz több, a Realtól elküldött tag is csatlakozott, innen az ellentét oka. További ellentétre adott okot, hogy korábban a Real Madrid szurkolói főleg a középosztályból, míg az Atléticoé leginkább a munkásosztályból kerültek ki, de az ebből adódó ellentét mára már szinte teljesen eltűnt. A két csapat először 1929. február 21-én játszott egymás ellen a bajnokságban. Az első hivatalos el derbi madrileño-n a Real nyert 2–1-re.[18] A két csapat nemzetközi mérkőzésen először az 1958–1959-es BEK elődöntőjében találkozott, ahol az első meccset 2–1-re a Real, míg a visszavágót 1–0-ra az Atlético nyerte. Újrajátszás után a Real Madrid jutott tovább. A következő két évben viszont a Real kétszer is kikapott fontos meccseken az Atléticótól, 1960-ban és 1961-ben is ez a két csapat játszotta a spanyol kupa döntőjét.

1961-től egészen az 1980-as évekig, amikor a Real Madrid dominált a bajnokságban, a kisebbik madridi klub volt a Real egyik legkomolyabb ellenfele, a Real mellett ők voltak a legsikeresebb csapat, 1966-ban, 1970-ben, 1973-ban 1977-ben is bajnoki címet tudtak szerezni. 1965-ben az Atlético szakította meg a királyi gárda nyolc éves otthoni veretlenségi sorozatát.[84] Utolsó fontosabb mérkőzésük a 2002–2003-as szezonban volt, amikor az egymás elleni meccs a bajnoki címről döntött. A Real végül simán, 4–0-ra nyert.[85]

Játékoskeret [szerkesztés]

A 2012-es Real Madrid álomcsapat.

2012. július 31. szerint. [86]

# PosztNév
1 ESP K Iker Casillas (Csapatkapitány)
2 FRA V Raphaël Varane
3 POR V Pepe
4 ESP V Sergio Ramos (Csapatkapitány-helyettes)
5 POR V Fábio Coentrão
6 GER KP Sami Khedira
7 POR CS Cristiano Ronaldo
8 BRA KP Kaká
9 FRA CS Karim Benzema
10 GER KP Mesut Özil
12 BRA V Marcelo
13 ESP K Antonio Adán
14 ESP KP Xabi Alonso
17 ESP V Álvaro Arbeloa
18 ESP V Raúl Albiol
19 CRO KP Luka Modrić
20 ARG CS Gonzalo Higuaín
21 ESP CS José María Callejón
22 ARG KP Ángel di María
27 ESP V Nacho
29 ESP CS Álvaro Morata
35 ESP K Jesus Fernández Collado

Csapatkapitányok [szerkesztés]

Zárójelben a bajnoki mérkőzéseken szerzett gólok találhatóak.

JátékosA RealnálCsapatkapitánykéntMezszámMérkőzések
Spanyol Iker Casillas 1999- 2010-
1
 593 (0)
Spanyol Raúl 1994–2010 2003–2010
7
 741 (323)
Spanyol Fernando Hierro 1989–2003 2001–2003
4
 598 (126)
Spanyol Manolo Sanchís 1983–2001 1988–2001
5
 710 (49)
Spanyol Carlos Santillana 1971–1988 1979–1988
9
 632 (352)
Spanyol Amancio 1962–1976 1971–1976
7
 471 (142)
Spanyol Francisco Gento 1953–1971 1961–1971
11
 761 (253)

Ismertebb játékosok [szerkesztés]

 

 

A klub világbajnok labdarúgói [szerkesztés]

A klub Európa-bajnok labdarúgói [szerkesztés]

Híresebb vezetőedzők [szerkesztés]

Searchtool right.svg  Bővebben: A Real Madrid CF vezetőedzőinek listája

A csapatnak megalapítása óta 41 vezetőedzője volt. Az első az angol Arthur Johnson, aki 10 évig volt a Real Madrid vezetőedzője, ezalatt ötször nyerték meg a Király-kupát. A legtovább Miguel Muñoz volt a klub vezetőedzője, 1960 és 1974 között összesen 604 mérkőzésen ülhetett le a kispadra. A győzelmeket számolva a legsikeresebb edző Luis Carniglia volt, aki a Real edzőjeként mérkőzéseinek 69,81 százalékát megnyerte, míg a legkevésbé sikeres Jacinto Quincoces, aki „mindössze” 37,21 százalékát nyerte meg mérkőzéseinek.

Ebben a táblázatban csak azok a vezetőedzők szerepelnek, akik legalább 1 trófeát nyertek a klubbal. [87][88]

EdzőA klubnálTrófeákÖsszesen
HazaiNemzetközi
SbSkSSzLKBLUKUSzKVK
angol Arthur Johnson 1910–1920
0
5
0
0
0
0
0
0
5
magyar Hertzka Lipót 1930–1932
1
0
0
0
0
0
0
0
1
angol Robert E. Firth 1932–1934
1
0
0
0
0
0
0
0
1
spanyol Francisco Bru 1934–1941
0
1
0
0
0
0
0
0
1
spanyol Jacinto Quincoces 1945–1946, 1947–1948
0
1
0
0
0
0
0
0
1
spanyol Baltasar Albéniz 1946–1947, 1950–1951
0
1
0
0
0
0
0
0
1
spanyol José Villalonga 1954–1957
2
0
0
0
2
0
0
0
4
Argentin Luis Carniglia 1957–1959, 1959
1
0
0
0
2
0
0
0
3
spanyol Miguel Muñoz 1959, 1960–1974
9
2
0
0
2
0
0
1
14
Jugoszlávia Miljan Miljanić 1974–1977
2
1
0
0
0
0
0
0
3
Jugoszlávia Vujadin Boškov 1979–1982
1
1
0
0
0
0
0
0
2
Spanyolország Luis Molowny 1974, 1977–1979, 1982, 1985–1986
3
3
0
1
0
2
0
0
9
holland Leo Beenhakker 1986–1989, 1992
3
1
1
0
0
0
0
0
5
Wales John Toshack 1989–1990, 1999
1
0
1
0
0
0
0
1
3
Argentin Alfredo Di Stéfano 1990–1991
0
0
1
0
0
0
0
0
1
spanyol Benito Floro 1992–1994
0
1
1
0
0
0
0
0
2
spanyol Vicente del Bosque 1994, 1999–2003
2
0
1
0
2
0
1
1
7
Argentin Jorge Valdano 1994–1996
1
0
0
0
0
0
0
0
1
olasz Fabio Capello 1996–1997, 2006–2007
2
0
0
0
0
0
0
0
2
német Jupp Heynckes 1997–1998
0
0
1
0
1
0
0
0
2
holland Guus Hiddink 1998–1999
0
0
0
0
0
0
0
1
1
Portugália Carlos Queiroz 2003–2004
0
0
1
0
0
0
0
0
1
Német Bernd Schuster 2007–2008
1
0
1
0
0
0
0
0
2
POR José Mourinho 2010–
1
1
1
0
0
0
0
0
3

Elnökök [szerkesztés]

Florentino Pérez, a klub jelenlegi elnöke.

A klubnak alapítása óta 16 elnöke volt, mind spanyol. Legtovább a klub stadionjának későbbi névadója, Saniago Bernabéu Yeste volt a klub elnöke, aki 1943-tól 1978-ig töltötte be ezt a pozíciót. 2000 júliusában Alfredo Di Stéfanót a klub tiszteletbeli elnökének választották.[89]

2009. június 1. szerint[90]
NévTólIg
Flag of Spain (1785-1873 and 1875-1931).svg Julián Palacios 1900 1902 március 6.
Flag of Spain (1785-1873 and 1875-1931).svg Juan Padrós 1902 március 6. 1904 januárja
Flag of Spain (1785-1873 and 1875-1931).svg Carlos Padrós 1904 januárja 1908.
Flag of Spain (1785-1873 and 1875-1931).svg Adolfo Meléndez 1908. 1916 júliusa
Flag of Spain (1785-1873 and 1875-1931).svg Pedro Parages 1916 júliusa 1926. május 16.
Flag of Spain (1785-1873 and 1875-1931).svg Luis de Urquijo 1926. május 16. 1930.
Spanyol Köztársaság Luis Usera 1930. 1935. május 31.
Spanyol Köztársaság Rafael Sánchez Guerra 1935. május 31. 1936. augusztus 4.
Spanyol Köztársaság Adolfo Meléndez 1936. augusztus 4. 1940
Flag of Spain under Franco 1938 1945.svg Antonio Santos Peralba 1940. 1943. szeptember 11.
Spanyol 1945-1977 Santiago Bernabéu Yeste 1943. szeptember 11. 1978. június 2.
ESP Luis de Carlos 1978 szeptembere 1985. május 24.
ESP Ramón Mendoza 1985. május 24. 1995. november 26.
ESP Lorenzo Sanz 1995. november 26. 2000. július 16.
ESP Florentino Pérez 2000. július 16. 2006. február 27.
ESP Fernando Martín Álvarez 2006. február 27. 2006. április 26.
ESP Luis Gómez-Montejano 2006. április 26. 2006. július 2.
ESP Ramón Calderón 2006. július 2. 2009. január 16.
ESP Vicente Boluda 2009. január 16. 2009. május 31.
ESP Florentino Pérez 2009. június 1. Jelenleg

Eredmények [szerkesztés]

Searchtool right.svg  Bővebben: A Real Madrid CF eredményei
A Real Madrid kupáinak egy része

Hazai [szerkesztés]

Bajnok (32 - rekord): 1931–32, 1932–33, 1953–54, 1954–55, 1956–57, 1957–58, 1960–61, 1961–62, 1962–63, 1963–64, 1964–65, 1966–67, 1967–68, 1968–69, 1971–72, 1974–75, 1975–76, 1977–78, 1978–79, 1979–80, 1985–86, 1986–87, 1987–88, 1988–89, 1989–90, 1994–95, 1996–97, 2000–01, 2002–03, 2006–07, 2007–08, 2011–12
Második (17): 1929, 1933–34, 1934–35, 1935–36, 1941–42, 1944–45, 1958–59, 1959–60, 1965–66, 1980–81, 1982–83, 1983–84, 1991–92, 1992–93, 1998–99, 2004–05, 2005–06, 2008–09
Győztes (18): 1904–05, 1905–06, 1906–07, 1907–08, 1916–17, 1933–34, 1935–36, 1945–46, 1946–47, 1961–62, 1969–70, 1973–74, 1974–75, 1979–80, 1981–82, 1988–89, 1992–93, 2010–11
Döntős (19): 1902–03, 1915–16, 1917–18, 1923–24, 1928–29, 1929–30, 1932–33, 1939–40, 1942–43, 1957–58, 1959–60, 1960–61, 1967–68, 1978–79, 1982–83, 1989–90, 1991–92, 2001–02, 2003–04
Győztes (9 -): 1988, 1989*, 1990, 1993, 1997, 2001, 2003, 2008, 2012
Döntős (4): 1982, 1995, 2007, 2011
(* Megnyerte a bajnokságot és a kupát is.)
Győztes (1): 1984–85
Döntős (1): 1982–83

Nemzetközi [szerkesztés]

Győztes (9 - rekord): 1955–56, 1956–57, 1957–58, 1958–59, 1959–60, 1965–66, 1997–98, 1999–2000, 2001–02.
Döntős (3): 1961–62, 1963–64, 1980–81
Győztes (3 - rekord): 1960, 1998, 2002
Döntős (2): 1966, 2000
Győztes (2): 1984–85, 1985–86
Döntős (2): 1970–71, 1982–83
Győztes (1): 2002
Döntős (2): 1998, 2000

Egyéni címek [szerkesztés]

Manuel Olivares (16 gól, 1933), Pahiño (28 gól, 1952), Alfredo di Stéfano: (27 gól, 1954; 24 gól, 1956; 31 gól, 1957; 19 gól, 1958; 23 gól, 1959), Puskás Ferenc (26 gól, 1960; 27 gól, 1961; 26 gól, 1963; 20 gól, 1964), Amancio (14 gól, 1969; 16 gól, 1970), Juanito (17 gól, 1984), Hugo Sánchez (22 gól, 1986; 34 gól, 1987; 29 gól, 1988; 38 gól, 1990), Emilio Butragueño (19 gól, 1991), Iván Zamorano (28 gól ,1995), Raúl: (25 gól, 1999; 24 gól, 2001), Ronaldo (24 gól, 2004), Ruud Van Nistelrooy (25 gól, 2007), Cristiano Ronaldo (40 gól, 2011)
Ricardo Zamora (1932, 1933), José Bañón (1946), José Adelarpe Alonso (1955), José Vicente Train (1961, 1963, 1964), José Araquistain (1962), Antonio Betancort (1965, 1967), Andrés Zapico Junquera (1968), Miguel Ángel (1976), Agustín (1983), Paco Buyo (1988, 1992), Iker Casillas (2008)
Alfredo di Stéfano (1957, 1959), Raymond Kopa (1958), Luís Figo (2000), Michael Owen (2001), Ronaldo (2002), Fabio Cannavaro (2006), Cristiano Ronaldo (2008)
Luís Figo (2001), Ronaldo (2002), Zinedine Zidane (2003), Fabio Cannavaro (2006)
Hugo Sánchez (38 gól, 1990), Cristiano Ronaldo (40 gól, 2011)
Emilio Butragueño (1985, 1986), Iker Casillas (2000)

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ^ a b Real Madrid Club de Fútbol (Spanish nyelven). Liga de Fútbol Profesional. (Hozzáférés: 2008. július 19.)
  2. ↑ Real Madrid Football Club. Madrid Tourist Guide. (Hozzáférés: 2008. július 11.)
  3. ↑ Luís Miguel González: Pre-history and first official title (1900-1910). Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  4. ↑ Mourinhót bemutatták a Realnál. pepsifoci.hu, 2010. május 31. (Hozzáférés: 2010. május 31.)
  5. ↑ Presidentes - Florentino Pérez (Spanish nyelven). Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  6. ^ a b c Luís Miguel González: Real Madrid turns 106 (1991-2008). Realmadrid.com, 2008. március 5. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  7. ^ a b c Madrid the masters of Europe. uefa.com, 2003. július 8. (Hozzáférés: 2008. július 13.)
  8. ↑ 1992-ig a Bajnokok Ligáját Kupagyőztesek Európa-kupájának hívták.
  9. ↑ „Real Madrid:Hazai és nemzetközi rekordok”, uefa.com, 2008. május 20. (Hozzáférés ideje: 2008. június 30.) 
  10. ↑ „Videoconferencia con Harvard (spanyol nyelven)”, realmadrid.com, 2008. február 4. (Hozzáférés ideje: 2008. június 30.) 
  11. ↑ „A Real maradt a leggazdagabb klub”, deloitte.com, 2008. február 14. (Hozzáférés ideje: 2008. június 30.) 
  12. ↑ „A 20. század legjobb csapata.”, fifa.com, 2007. szeptember 18. (Hozzáférés ideje: 2008. június 30.) 
  13. ↑ The History of FIFA - Foundation. fifa.com. (Hozzáférés: 2008. július 27.)
  14. ↑ G-14. BBC Sport. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
  15. ↑ name="Real Madrid turns 106 (I)"
  16. ↑ History - Chapter 1 - From the Estrada Lot to the nice, little O’Donnel pitch. Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 11.)
  17. ↑ Luís Miguel González: Bernabéus debut to the title of Real (1911-1920). Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  18. ^ a b c Luís Miguel González: A spectacular leap towards the future (1921-1930). Realmadrid.com, 2007. február 28. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  19. ^ a b Luís Miguel González: The first two-time champion of the League (1931-1940). Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
  20. ^ a b c Luís Miguel González: Bernabéu begins his office as President building the new Chamartín Stadium (1941-1950). Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  21. ^ a b c Luís Miguel González: An exceptional decade (1951-1960). Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  22. ↑ Matthew Spiro: Hats off to Hanot. uefa.com, 2006. május 12. (Hozzáférés: 2008. július 11.)
  23. ↑ Regulations of the UEFA Champions League (PDF). UEFA. (Hozzáférés: 2008. július 12.); Page 4, §2.01 "Cup" & Page 26, §16.10 "Title-holder logo"
  24. ↑ Luís Miguel González: The generational reshuffle was successful (1961-1970). Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  25. ↑ European Competitions 1971. RSSS. (Hozzáférés: 2008. szeptember 27.)
  26. ↑ Santiago Bernabéu. Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. október 12.)
  27. ↑ The “Quinta del Buitre” era begins. Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 11.)
  28. ^ a b Luís Miguel González: 1981-1990 - Five straight League titles and a new record. Realmadrid.com, 2008. március 5. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  29. ↑ 1991-2000 - From Raúl González to the turn of the new millennium. Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  30. ↑ Florentino Pérez era (Spanish nyelven). Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  31. ↑ Figos the Real deal. BBC Sport, 2000. július 24. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  32. ↑ 2001-Present — Real Madrid surpasses the century mark. Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  33. ↑ Cristina Monge: Real Madrid 3-1 Mallorca. Realmadrid.com, 2007. június 18. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  34. ↑ Frist consecutive league title in eighteen years. Realmadrid.com, 2008. május 5. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  35. ↑ Kaká hat évre leszerződött a Real Madriddal. origo.hu, 2009. június 9. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  36. ↑ Hivatalos: Kaká a Real Madrid játékosa. topfoci.hu, 2009. június 9. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  37. ↑ A Real Madrid világrekord összegért veszi meg Cristiano Ronaldót. bulvarsport.hu, 2009. június 11. (Hozzáférés: 2009. július 2.)
  38. ↑ Hivatalos:Cristiano Ronaldo a Real Madrid játékosa. madridista.hu, 2009. június 26. (Hozzáférés: 2009. július 2.)
  39. ↑ Raul Albiol, a Real Madrid legújabb szerzeménye. mr1-kossuth.hu, 2009. június 25. (Hozzáférés: 2009. július 2.)
  40. ↑ Real Madrid: Raúl Albiol 15 millió euróért a „királyiaké”. nemzetisport.hu, 2009. június 26. (Hozzáférés: 2009. július 2.)
  41. ↑ Hivatalos: Karim Benzema a Real Madrid játékosa. madridista.hu, 2009. július 1. (Hozzáférés: 2009. július 2.)
  42. ↑ Official announcement: Jose Mourinho, new Real Madrid coach (angol nyelven). Real Madrid, 2010. május 28. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.)
  43. ↑ Raul seals move to Schalke, signs two-year contract (angol nyelven). usatoday.com, 2010. július 28. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.)
  44. ↑ Besiktas: a Real Madridtól érkező Gutit bemutatták a szurkolók előtt - fotó (magyar nyelven). Nemzeti Sport, 2010. július 27. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.)
  45. ^ a b c Escudo Real Madrid (Spanish nyelven). santiagobernabeu.com. (Hozzáférés: 2008. november 29.)
  46. ↑ Presidents — Pedro Parages. Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
  47. ↑ A Real Madrid Los Blancos (fehérek) beceneve innen ered, a szurkolók 1905-től hívják így a csapatot.
  48. ↑ Equipación (Spanish nyelven). realmadrid-futbol.com. (Hozzáférés: 2008. július 11.)
  49. ↑ name="Real Madrid turns 106 (V)"
  50. ↑ Álvaro Velasco: Leaders in sporting goods. Realmadrid.com, 2006. december 1. (Hozzáférés: 2008. július 12.) „Ramón Calderón says: We began working with Adidas again in 1998”
  51. ↑ Our Sponsors — Adidas. Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
  52. ^ a b Evolución Del Uniforme del Real Madrid (1902-1989) (Spanish nyelven). Leyendablanca.com. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
  53. ^ a b Evolución Del Uniforme del Real Madrid (1991-2008) (Spanish nyelven). Leyendablanca.com. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
  54. ↑ BenQ Mobile Scores As Real Madrid’s New Major Sponsor. Realmadrid.com, 2005. november 8. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
  55. ↑ Juan José López Soto: Real Madrid and Bwin sign sponsorship agreement. Realmadrid.com, 2008. június 11. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
  56. ↑ Our Sponsors — bwin.com. Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
  57. ^ a b c d A Real Madrid stadionjai. madridista.hu. (Hozzáférés: 2008. december 23.)
  58. ↑ A stadiont 1955-től hívják Estadio Santiago Bernabéunak.
  59. ↑ History — Chapter 3 - The New Chamartin, an exemplary stadium. Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  60. ^ a b 60th Anniversary. Realmadrid.com, 2007. december 13. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  61. ↑ History — Chapter 4. Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  62. ↑ History — Chapter 10 - The future. Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 13.)
  63. ↑ This ones for you, Alfredo!. Realmadrid.com, 2006. május 10. (Hozzáférés: 2008. július 7.)
  64. ↑ FIFA Century Club (PDF). fifa.com. (Hozzáférés: 2008. július 13.)
  65. ↑ Conor Brown Equals di Stéfanos Real Madrid Record. (Hozzáférés: 2009. február 5.)
  66. ↑ Javier Palomino: The life of di Stéfano II. realmadrid.com, 2008. február 14. (Hozzáférés: 2008. július 13.)
  67. ↑ Real Madrid CF — Topscorers since 1929-2008 (Campeonato Nacional de Liga). Rsssf.com. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
  68. ↑ Attendances Spain average — Primera Division 2007-2008. European Football Statistics. (Hozzáférés: 2008. július 16.)
  69. ↑ European Attendances. European Football Statistics. (Hozzáférés: 2008. július 16.)
  70. ↑ Real Madrid C.F. (Spanish nyelven). lpf.es. (Hozzáférés: 2008. július 11.)
  71. ↑ Unbeaten at Home in the League. rsssf.com. (Hozzáférés: 2008. december 7.)
  72. ↑ History. Uefa.com. (Hozzáférés: 2008. július 11.)
  73. ↑ Zidane makes record Real switch. BBC Sport. (Hozzáférés: 2008. július 13.)
  74. ↑ Man City beat Chelsea to Robinho
  75. ↑ José Vicente Tejedor Carnicero: Spain, Final Tables 1928- (angol nyelven). rsssf.com, 2000. szeptember 28. (Hozzáférés: 2008. november 16.)
  76. ↑ El Clásico - Real Madrid vs. Barcelona (Spanish nyelven). Marca.com. (Hozzáférés: 2008. július 11.)
  77. ↑ Real supporters reported to Spanish FA. BBC Sport. (Hozzáférés: 2008. június 3.)
  78. ↑ UEFA investigate Real Madrid supporters. BBC Sport. (Hozzáférés: 2008. június 3.)
  79. ↑ The Politics Of Real Madrid Football Club. Madrid-tourist-guide.com. (Hozzáférés: 2008. július 11.)
  80. ↑ Nemzeti Sport, 2008. december 13.
  81. ↑ 4000 eurós büntetés egy malacfejért. nemzetisport.hu. (Hozzáférés: 2005. augusztus 2.)
  82. ↑ Figos the Real deal. BBC Sport, 2000. július 24. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  83. ↑ Jimmy Burns: Barca, a peoples passion, Bloomsbury Publishing, London 1999, 31-34. oldal
  84. ↑ Álvaro Velasco: One for the ages. Realmadrid.com, 2008. január 17. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  85. ↑ The derby turns 78. Realmadrid.com, 2007. február 22. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  86. ↑ Squad. Real Madrid C.F.. (Hozzáférés: 2009. július 29.)
  87. ↑ Coaches. Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  88. ↑ Aquí están todos los entrenadores del Real Madrid. (Spanish nyelven). Historialago.com. (Hozzáférés: 2008. július 11.)
  89. ↑ The life of Di Stéfano IV. Realmadrid.com, 2008. február 17. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
  90. ↑ Presidents. Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  91. ^ a b c d e f Trophy Room. Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  92. ↑ A kupa korábban a következő neveken futott: Copa de Campeones (1940), Copa de Oro Argentina (1945), Copa Eva Duarte (1947-53). Jelenlegi nevét, a Supercopa de España-t 1982-ben kapta)
  93. ↑ Trofeos de Futbol (Spanish nyelven). Realmadrid.com. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
 

Ajánlott irodalom [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Real Madrid CF témájú médiaállományokat.

 

Asztali nézet